A Hajdúböszörményi statisztikai kistérség alapító szervezete a térségben található három önkormányzatból tevődik össze, név szerint Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, Hajdúdorog Város Önkormányzata, Hajdúnánás Város Önkormányzata. A működés területe a három város közigazgatási területe.

A jelenlegi 174 területfejlesztési-statisztikai kistérség között a Hajdúböszörményi statisztikai kistérség az Észak-alföldi régió középpontjában helyezkedik el, egyike Hajdú-Bihar megye 9 kistérségének. A kistérség északon és keleten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével szomszédos. Nyugatról a Polgári és Balmazújvárosi kistérségek határolják. A kistérség délen és délkeleten a Debreceni és a Hajdúhadházi kistérségekkel érintkezik.

Földrajzi elhelyezkedés

A Hajdúböszörményi statisztikai kistérség az Észak-alföldi régió középpontjában helyezkedik el, egyike Hajdú-Bihar megye 9 kistérségének. A kistérség északon és keleten a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével szomszédos. Nyugatról a Polgári és Balmazújvárosi kistérségek határolják. A kistérség délen és délkeleten a Debreceni és a Hajdúhadházi kistérségekkelérintkezik .


A kistérség Hajdú-Bihar megye tájai közül a Hajdúság területére esik. Tágabb földrajzi környezetében meghatározó egyrészt, hogy Hortobágy és Tokaj-Hegyalja között fekszik. Másrészt, hogy a kistérségre a környező három megyeszékhely: Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc vonzása egyaránt kihat. Míg Hajdúböszörmény esetében Debrecen vonzó hatása a legerőteljesebb, Hajdúnánás és Hajdúdorog esetében főként a szabolcsi megyeszékhely vonzása érvényesül. A megyeszékhelyekhez fűződő kapcsolatok az M3-as és M35-ös főközlekedési utak autópályává fejlesztése után várhatóan még fokozottabbak lesznek.

Térszerkezet


A Hajdúböszörményi kistérség sajátos szerepet tölt be a hazai kistérségi rendszerben, három középfokú funkciókat ellátó város: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. A három középváros funkciói csak a saját közigazgatási határaikon belül érvényesülnek. Néhány külterületi településrésztől eltekintve (Bodaszőlő, Hajdúvid, Pród, és Tedej) nem rendelkeznek vonzáskörzettel. A kistérség kohéziója viszonylag gyenge. Míg Hajdúnánás és Hajdúdorog között közelségük okán (távolságuk 4 km) erős együttműködési hálók tudtak kialakulni, a kistérségi központ, Hajdúböszörmény lényegesen lazábban kötődik a másik két városhoz (Hajdúböszörmény-Hajdúnánás távolsága: 24 km).



A kistérség a városok ellenére rurális térségnek tekinthető.

A városok közúti megközelíthetősége jelenleg nehézkes, melyet a folyamatban lévő autópálya fejlesztések orvosolni fognak. A kistérség belső közlekedési tengelye a 3502-es számú közút. A kistérség mindhárom városát felfűzi a Tiszavasvári-Debrecen vasútvonal. A Hajdúböszörményi kistérség további adottsága a kistérséget észak-déli irányba kettészelő, a Tiszát a Berettyóval összekötő Keleti-főcsatorna.


A három várost a hagyományos alföldi mezővárosokra jellemző sajátos településszerkezet - az ún. kettős kertes, vagy ólas-kertes szerkezet határozza meg (3-5. sz. térképmellékletek). A hajdúböszörményi kistérség további sajátossága, hogy a városokat nagy külterületi részek veszik körbe. Magyarország települései közül Hajdúböszörmény a 6. legnagyobb közigazgatási területtel bír, Hajdúnánás a 14., míg Hajdúdorog a 114. település ebben a sorban.


Domborzat és talajviszonyok


A kistérség az Alföldhöz tartozó, kevéssé tagolt síksági területen fekszik. Természetföldrajzi szempontból nem egységes. A Hajdúság két kistájra, a Hajdúhátra és a tulajdonképpeni Hajdúságra osztható. A Hajdúhát kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező terület.


Éghajlat


A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. A Hajdúság átmenetet képez a Hortobágy és a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség között. A Hajdúböszörményi kistérségben az évi átlagos csapadékmennyiség 500-550 mm között mozog, melyből a 300-350 mm jut a mezőgazdasági tenyészidőre. Legcsapadékosabb hónap a június (55-75 mm), legszárazabb a január (25-35 mm).


A kistérség sugárzásviszonyai viszonylag kedvezőek. A napsütés évi mértéke 2020-2150 óra, az évi középhőmérséklet átlaga pedig 10,5-11,0 °C között mozog. A július átlaghőmérséklete a legmagasabb, általában 20,5 - 22 °C között változik. A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb a január. A hótakaróval borított napok száma országos viszonylatban alacsony (átlagosan 30-40 nap/év).


Vízrajz


A Hajdúböszörményi kistérség és tágabb környezete vízben szegény terület, a térségnek számottevő bővizű folyója nincs. A kistérség a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Hajdú-Bihar megye északnyugati határát a Tisza 53 km hosszan érinti. A kistérségben vízhozamuk alapján kisebb jelentőségű vízfolyások (Vidi-ér, Tócó-ér) találhatók. Az 1950-es években létesített Keleti-főcsatorna, amely a Tiszát a Berettyóval köti össze, igen nagy jelentőségű, a hozzá kapcsolódó csatornahálózattal a megye vízben legszegényebb földterületeinek öntözését, valamint a tavaszi belvizek elvezetését teszi lehetővé.


A Hajdúság mélységi vizei országosan is kiemelkedő jelentéséggel bírnak. Mindhárom városban gyógyhatású termálvíz tör a felszínre, melyet gyógyászati, rehabilitációs és rekreációs célokra hasznosítanak.


Demográfia


A kistérség demográfiai viszonyait elemezve megállapítható, hogy Hajdúböszörményi kistérségben a megyei tendenciáknak megfelelően lakosságszám enyhén csökken, a természetes népesség fogyást a vándorlási különbözet nem képes kompenzálni.

Botanikai szempontból a Hajdúságban különös jelentőségük van a végtelen gabonatáblákból hirtelen kiemelkedő mesterséges domboknak, mert mint tudjuk, a hajdúsági löszhát kiváló minőségű és jó termőképességű föld hírében áll. Hajdúböszörménytől északkeleti irányban a czégényi út újfehértói út irányába számos természetileg értékes terület található. A területek általában kisebb- nagyobb kiterjedésű nedves rétek, kaszálók. Az említett területek többnyire a környék legjelentősebb természetes vízfolyása,  a Vidi- ér felső szakasza mentén helyezkednek el. E terület legféltettebb botanikai értéke a pompás kosbor. Ez a május végén, június elején nyíló törékeny és antropogén hatásokat kevésbé bíró, közel fél méterre is megnövő védett növény az ugyancsak védett, de gyakoribb mocsári kosbornak hazánkban keleten és délen tenyésző alfaja. (Irod.: Hajdúsági eltűnő szigetek c. könyv.)

Hajdúböszörmény területén lelhető fel a legtöbb, természetvédelmi szempontból megkülönböztetett értékelésű terület. A város határában fekvő két gyöngyvirágos tölgyes természetvédelmi terület. A védett területen nő egy másik fokozottan védett növény, a magyar nőszirom.