A Hajdúsági Többcélú Kistréségi Társulás (továbbiakban Társulás) tekintettel a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.29.) BM rendeletben, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendeletben foglaltakra az alábbi szabályzatot adja ki.
I. Fejezet
A szabályzat célja, feladata
A tűzvédelmi szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza a Társulás bérelt irodájának egészére kiterjedően az alapvető tűzvédelmi szabályokat, a jogszabályok keretei között az iroda sajátosságainak figyelembevételével a tűzvédelmi tevékenység valamennyi kérdését.
Feladata az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzése, a tüzeseteknél való segítségnyújtás, a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelességeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozása.
II. Fejezet
A Szabályzat hatálya
A Szabályzat területi hatálya kiterjed a Társulás által bérelt iroda helyiségeire. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Társulás, a Társulás munkaszervezetének munkavállalóira, egyéb munkatársra, valamint a szakmai gyakorlati idejüket itt letöltő tanulókra. A Szabályzat a hatályba lépéstől visszavonásig érvényes.
III. Fejezet
A tűzvédelem ügyrendje
1. Tűzvédelmi hatáskörök
1.1. A tűzvédelmi vezető hatáskörei:
- a tűzvédelmi vezető saját, tűzvédelemmel kapcsolatos feladatának ellátásáról önálló jog és hatásköre útján gondoskodik,
- jóváhagyja a Társulás elnöke mellett a Társulás bérelt irodájának tűzvédelmi szabályzatát,
- felel a iroda tűzvédelmi feladatainak ellátásáért,
- láttamozza a tűzvédelmi felelős által vezetett valamennyi dokumentációt (szemlék, jegyzőkönyvek, nyilvántartások, naplók stb.),
- kötelezi a dolgozókat az oktatáson, tanfolyamokon való részvételre,
- intézkedik a tűzvédelmi berendezés, felszerelés fejlesztéséről, az iroda tűzvédelmi viszonyainak megfelelő szinten való tartásáról,
- köteles gondoskodni a jogszabályokban szabványokban és szabályzatokban előirt tűzvédelmi rendelkezések végrehajtásáról ellenőrzéséről és folyamatos megtartásáról,
- akadályoztatása esetén kijelöli az intézkedésre jogosult helyettesét,
- feladatait a tűzvédelmi felelős útján látja el.
1.2. A tűzvédelmi felelős (megbízott) feladatköre:
- az irodát tűzvédelmi osztályba sorolja és ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását,
- gondoskodik az alkalmazottak tűzvédelmi oktatásáról, a tűzriadó terv elkészítéséről (1. sz. melléklet),
- gondoskodik a nyílt láng, dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztéséről, a rendelkezések betartásáról,
- vezeti a tűzvédelmi dokumentációkat,
- tűzvédelmi szemlét tart, a tapasztalatok alapján intézkedéseket kezdeményez a iroda vezetőjénél,
- engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységeket.
Rendszeresen ellenőrizni köteles :
- az anyagok és eszközök szabályos elhelyezését,
- az utak és az elektromos kapcsolók, valamint a tűzoltó készülékek előtti területek szabadon tartását,
- az áramtalanítást.
1.3. Valamennyi munkavállaló kötelessége:
- az iroda területén a tűzvédelmi szabályok betartása és betartatása,
- az elektromos és egyéb berendezések üzembiztonságának ellenőrzése, a berendezések használat utáni áramtalanítása,
- a tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, pihenten, alkohol és gyógyszer hatásától mentesen megjelenni,
- dohányzási tilalom megtartása,
- a kijelölt menekülési utak szabadon tartása,
- a tűzvédelmi oktatáson való aktív részvétel és a tűzoltó készülék kezelése ismeretének elsajátítása,
- tűz esetén a tűzoltóság riasztása,
- a tűzoltásban való részvétel,
- a Szabályzat megismerése, a megismerési nyilatkozat aláírása. (2. sz. melléklet)
2. Általános tűzvédelmi előírások
2.1. Az irodában tűz- és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, és nyílt tüzet gyújtani tilos.
2.2. Az iroda teljes területén a hivatali idő alatt, valamint a túlmunka ellátása közben, csak a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint, az arra kijelölt helyen lehet dohányozni.
2.3. Az iroda épületének közlekedési útjait, valamint a tűzcsapokhoz, egyéb vízszerzési helyekhez vezető utakat szabadon kell tartani.
2.4. Tilos az irodában az elektromos kapcsolókat, a közművek nyitó és záró szerkezetét, a tűzvédelmi felszereléseket, készülékeket és azok jelzőtábláit bármilyen módon takarni.
2.5. A belső közlekedési utakat, folyosókat, átjárókat, lépcsőházakat, továbbá a kiürítési és menekülési útvonalakat tilos eltorlaszolni vagy leszűkíteni, illetve tárolásra igénybe venni.
2.6. Az ajtónyílásokat, a vészkijáratokat, a vészlétrákat, illetve a vészkilépőket hozzáférhető és használható állapotban kell tartani, műszaki felülvizsgálatukról folyamatosan gondoskodni kell. Azon helyiségek ajtaját, amelyekben emberek tartózkodnak, be- vagy lezárni nem szabad.
3. Létesítmények, berendezések, elektromos berendezések használata
3.1. Az iroda elektromos berendezései, valamint az elektromos hálózat minőségét a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása alapján kell tűzvédelmi szempontból meghatározni.
3.2. Az irodában tartott közvetlen hőleadású elektromos berendezéseket (főzőlap, kávéfőző, vasaló stb.) nem éghető (pl.: azbeszt) lapon lehet használni.
3.3. Az elektromos berendezéseket fényjelző (biztonsági) kapcsolóval kell ellátni, a berendezést a használata után ki kell kapcsolni, és az áramforrásról le kell választani. A működő elektromos berendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos.
3.4. Elromlott vagy hibás elektromos berendezés használata tilos! Az irodában csak szabványos kivitelű, érintésvédelmileg ellenőrzött elektromos berendezések alkalmazhatók. Elektromos kapcsolószekrényben vagy annak közvetlen közelében éghető anyagot tárolni tilos!
3.5. Villamos berendezést, ha a nemzeti szabvány másként nem rendelkezik
- a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben legalább 6 évenként,
- a „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben legalább 9 évenként
kell tűzvédelmi szempontból felülvizsgálni.
4. Tűzvédelem technikai tárgyi feltételei
- tűzoltó készülékek, berendezések -
4.1. Az iroda területén csak megfelelően karbantartott, hatóságilag engedélyezett és rendszeresen ellenőrzött tűzoltó készüléket szabad tartani, a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően.
4.2. Az iroda helyiségeiben a tűzveszélyességi osztályba sorolásnak megfelelően az alábbi számú és a követelményeknek megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni úgy, hogy az ott keletkező tűz oltására alkalmas legyen:
- a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben 1 darabot.
4.3. A tűzoltó készülékeket jól látható helyen, a falra szerelve, könnyen hozzáférhetően, a kijárat vagy a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.
4.4. A készülékeket helyükről elmozdítani, eltávolítani vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos. A tűzoltó készüléket félévenként kell ellenőrizni.
5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás
5.1. Az iroda, melyre a Szabályzat területi hatálya kiterjed, 3 helyiségből áll.
(1) előtér, a bejárati ajtóval
(2) egy kisebb irodahelyiség
(3) illetve egy nagyobb irodahelyiség
5.2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapján az iroda épülete általánosan „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik.
Tűzveszélyes „C” osztályba tartoznak az alábbi helyiségek:
- (3) a nagyobb irodahelyiség.
- Tűz esetén tanúsítandó magatartás
Minden tűzesetet, ha azt saját erőből eloltották is, azonnal jelenteni kell a tűzvédelmi vezetőnek, majd a területileg illetékes tűzoltó parancsnokságnak. Ha a tűz eloltása vagy a veszélyeztetés saját erővel nem küzdhető le, azonnal riasztani kell. A tűzoltó hatóság riasztása a 105 telefon hívószámon, vagy a mentőszolgálat riasztása a 104 telefon hívószámon lehetséges. A riasztáskor csak a tüzesetekre vonatkozó adatokat kell bejelenteni.
A tűz bejelentése során közlendő adatok:
- az iroda címe (utca, házszám),
- az égő anyag,
- a tűz terjedelme,
- emberélet veszélyeztetése fennáll-e, személyi sérülés történt-e,
- a bejelentő saját neve.
A tűzjelzéssel egy időben – szükség szerint – intézkedni kell az áramtalanításról. A tűzoltóság megérkezéséig minden rendelkezésre álló eszközzel és személyi létszámmal az oltási, mentési munkát el kell kezdeni. Elsődleges a személyek mentéséről, elsősegélyben való részesítéséről való gondoskodás. Ennek betartása után kerülhet sor az anyagi javak mentésére. A menekülési útvonalakat biztosítani kell, a kijáratokat szabadon kell hagyni, az esetleges torlódásokat meg kell szüntetni. A tűzoltóság megérkezésekor a tűz oltását irányító parancsnok utasításai szerint kell eljárni.
Minden tűzesetről tűzvizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvet a tűzvédelmi felelős készíti el, annak elkészítésekor a lehetőségekhez képest jelen kell lennie mindazon személyeknek, aki a tüzet okozta, aki a tűzet jelezte, aki eloltotta. A jegyzőkönyvet a tűzvédelmi felelős mellett a tűzvédelmi vezető írja alá.
A jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
Ø a tűzeset ideje év, hó, nap,
Ø a tűzeset pontos helye,
Ø a tűzoltósághoz küldött riasztás időpontja,
Ø a tűzoltás menete teljes részletességgel,
Ø a kárérték megjelölése, sérülés, haláleset történt-e,
Ø a tűzeset következtében megrongálódott, megsemmisült anyagok megnevezése,
Ø a tűzesetekért felelős személyek,
Ø a megelőzés érdekében teendő további intézkedések,
Ø a felelősségre vonás végrehajtása és annak mértéke.
Az olyan tűzeset alkalmával, amelyben haláleset történt, vagy a kárérték az 50E forintot meghaladja, a tűzoltóság vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.
- Tűzvédelmi oktatás
Az irodavezető köteles biztosítani, hogy a munkatevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát valamennyi dolgozó munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse.
Az iroda kezelésében lévő vagyontárgyak védelmének alapvető feltétele, hogy a dolgozók megismerjék a tűzoltás szabályait, azokat a gyakorlatban is alkalmazni, valamint az eszközöket használni tudják. Ennek érdekében fontos, hogy a dolgozók a munkakörükből, a létesítmény használatából eredő, illetve a tűzveszélyes anyagok tárolásából eredő tűzveszélyre, és az azzal összefüggő megelőzési, mentési feladatokra, folyamatos felkészítés keretében oktatásban részesüljenek. A Társulás munkavállalóit munkába álláskor, továbbá évenként kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni.
A tűzvédelmi oktatásnak ki kell terjednie :
Ø a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére,
Ø a megelőző tűzvédelem általános szabályaira,
Ø a tűzoltó készülékek és eszközök használatára,
Ø a dohányzási tilalom szabályainak előírására,
Ø tűz esetén tanúsítandó magatartás szabályaira,
Ø a tűzvédelmi szabályok, illetve előírások megszegésének jogkövetkezményeire.
Az oktatás tekintetében újfelvételesnek kell tekinteni és soron kívül oktatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik :
Ø hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába.
Ø ha a tűzvédelmi hatóság azt elrendeli.
Az oktatás megtörténtének dokumentálása
Valamennyi oktatásról nyilvántartást, „Tűzvédelmi Oktatási Naplót” kell vezetni. (3. sz. melléklet)
Az oktatási naplónak a következő adatokat kell tartalmaznia:
Ø az oktatás helyét és időpontját,
Ø az oktatásra kötelezettek számát,
Ø az oktatáson megjelentek számát,
Ø az oktató nevét és beosztását,
Ø az oktatás jellegét, pl. újfelvételes, ismétlődő, rendkívüli,
Ø az oktatás tárgyát,
Ø az oktatásban részesültek nevét, aláírását (külön jelenléti ív tartalmazza – 4. sz. melléklet),
Ø az újfelvételes dolgozók külön nyilatkozatot is tesznek (5. sz. melléklet),
Ø az oktató aláírását.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
Jelen szabályzat 2009. június 1.-én lép hatályba, egyidejűleg hatályon kívül helyezve a Hajdúböszörményi Kistérségi Területfejlesztési Társulás 2005. augusztus 15-én hatályba lépett tűzvédelmi szabályzatát.
Kelt: Hajdúdorog, 2009. június 1.
Mellékletek:
1.számú melléklet: Tűzriadó terv
2. számú melléklet: Megismerési nyilatkozat
3. számú melléklet: Tűzvédelmi oktatási napló
4. számú melléklet: Tűzvédelmi oktatási jelenléti ív
5. számú melléklet: Tűzvédelmi oktatás nyilvántartása